Az unió kockázatos kínai akkumulátorfüggőség felé menetel, az Európai Bizottság pedig versenyfelügyeleti eljárást indít. A kínai gyártók trójai falova Magyarország, de Brüsszelnek vannak eszközei.
A szombaton tartandó szlovákiai választások teszik először próbára az Európai Unió új, digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvényét, melynek értelmében a közösségi médiaplatformok kötelesek bizonyítékot adni arról, ahogyan törlik a törvénybe ütköző, vagy külföldi propagandát terjesztő tartalmakat.
Ha innen nézem győzelem, ha onnan, akkor vereség: „csak” 376,36 millió euróra büntetné az Európai Bizottság az Intelt, holott korábban 1,06 milliárdos büntetést helyezett kilátásba. A vád közben nem változott: az Intel kiszorítja a piacról a konkurens chipeket.
A háború kezdete óta 81 milliárd euró uniós támogatás érkezett Ukrajnába.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a glifozát további használata katasztrofális is lehet az emberiségre nézve.
Az Európai Bizottság elnökét Giorgia Meloni olasz kormányfő invitálta meg.
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
A regionális listán nem fog szerepelni Von der Leyen, de ez az európai bizottsági elnöki posztért való indulásban ez nem akadályozza.
Mit mondott az Európai Bizottság elnöke Ukrajnáról, a bővítésről, a válságról, Kínáról vagy éppen az MI-ről, amikor az Unió állapotáról beszélt? Szóba került-e Magyarország az évértékelőben? Lesznek-e szövetségesei Orbán Viktornak és van-e lehetőség arra, hogy Brüsszel leszámoljon a vétópolitikával? Ezekről beszélt közéleti podcastunkban kollégánk, Gyükeri Mercédesz, aki Strasbourgból tudósított Ursula von der Leyen (elméletileg) utolsó 'State of the European Union' beszédéről.
Váratlanul lett az Európai Bizottság elnöke, és nyugalmas öt év helyett válságok sora jutott neki. Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén negyedik, egyben utolsó évértékelőjét tartotta, amelyben nagy távlati célokat fogalmazott meg a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt, ám sok konzultáció összehívásán nem sok konkrét lépést említett.
Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartja szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikust ma már azok kedvelik, akik megválasztásakor nem látták volna szívesen, akik pedig hozzásegítették a poszt elnyeréséhez, ma már távol tartanák onnan.
Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta a 2023. nyári gazdasági előrejelzést, amelyből kiderül, hogy az EU gazdasága a számos külső szorító tényező ellenére tovább növekszik – bár ez elmarad a korábban vártnál.
Véget vetne Brüsszel a Google, a Facebook, az Amazon és társaik pöffeszkedésének Európában, és megpróbálná visszaadni a puszta fejőstehénként kezelt, egyszeri felhasználók kezébe az irányítást, legyen szó a személyes adataink védelméről vagy akár a választásunk valódi szabadságáról az appboltokban. A digitális piacokról szóló jogszabály esélyt adna a kis techcégeknek is, hogy a mamutok mellett labdába rúghassanak, nem csoda, hogy a nagyok kézzel-lábbal tiltakoznak ellene. Ezt jövő márciusig tehetik meg, aztán, aki nem az új szabályoknak megfelelően játszik, most már tényleg súlyos büntetéseket kap a nyakába.
Januártól az EU-ból kilépett Egyesült Királyság ismét részt vehet az EU legfontosabb kutatás-fejlesztési programjában, a Horizon Europe-ban. Ahol a magyar kutatóintézetek nagy része nem.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
A speciális feltételek és elbánás körébe tartozhat az ingyenes belépés; a kedvezményes díjak, útdíjak vagy használati költségek; az elsőbbségi belépés; a személyi segítségnyújtás; a támogatás (például Braille-írásos anyagok és audioguide elérhetővé tétele útján); valamint a mozgást segítő eszközök biztosítása – írja vendégcikkében az Európai Bizottság egyenlőségért felelős tagja, Helena Dalli.
Az EU-n kívül legismertebb biztos fizetetlen szabadságra ment, hogy az Európai Beruházási Bank elnökjelöltjeként kampányolhasson.
A Politico szerint Ursula von der Leyennek még meg kell győznie Magyarországot, hogy támogassák őt az Európai Bizottság elnökeként a következő ciklusban is.
Van azonban egy kiskapu, amin keresztül legalább a pénzek egy kisebb részéhez hozzájuthat a kormány.
